2010.02.09.

Nagy sikert ért el a magyar kajak-kenu sport az idei Héraklész gálán. A férfiak egyéni versenyében ugyanis Márfi Gábor és Pál Zoltán tanítványa, Dudás Miklós lett a 2009-es esztendő legjobb junior sportolója.

Az Angyalföldi Vízisport Egyesület versenyzője két világbajnoki győzelmének és egy ezüstérmének köszönhette az elismerést.

- Nem mindennapi pillanat, amikor az embert az ország legjobb sportolójaként szólítják a színpadra…
- Bizony fantasztikus érzés – mondja Dudás Miklós. – Nagyon meglepett ez a siker, de hihetetlenül büszke vagyok rá. Ráadásul ilyen mezőnyben a legjobbnak lenni…

- Szinte tökéletes év volt számodra a 2009-es. Van hiányérzeted?
- Egyáltalán nincs. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen minden az elképzeléseim szerint alakult. És végre, végre betegség sem hátráltatta a felkészülésemet. Olyannyira jól sikerült ez az esztendő, hogy az edzőmmel megbeszéltük, az idén már magántanulóként folytatom a tanulmányaimat. Nem egyszerű feladat pont az érettségi előtt váltani, de így sokkal jobban oda tudok koncentrálni az edzéseimre.

- Ez napi szinten mit jelent?
- Két-három edzést. Vagyis rengeteg munkát.

- Ez az, amivel jobb vagy a többieknél?
- Biztos, hogy a sok munka megadja a sikerek alapját és az is, hogy egy ideje nagyon tudatosan gondolkodom a sportban. Odafigyelek a pihenésre, a táplálkozásomra. Egy zacskó chipsszel vagy gumicukorral engem nem lehet lázba hozni. Kólát sem iszom már évek óta. De szerintem az is fontos, hogy nagyon jó adottságaim vannak ehhez a sportághoz. Két méter magas vagyok, és sokan mondják, hogy izomzatilag nagyon gyors vagyok.

- Ez az, amit felismertek benned, amikor a kajakozás felé tereltek?
- A kezdeteknél nem volt nagy felismerés. Pontosabban felismertük a szüleimmel, hogy a labdarúgást nem nekem találták ki. Háromtól hét éves koromig úsztam, majd következett a foci, amiről két-három év után kiderült, hogy nem az én pályám. Ekkor hívott le valaki a Csepel vízitelepére, hogy próbáljam ki a kajakozást.

- Tudtad, hogy sikersportágat választasz?
- A szüleim tudták, hogy milyen eredményei vannak ennek a sportágnak. De tíz éves fejjel nem az olimpiai sikerek, a világbajnoki címek motiválják az embert a vízen. Sokkal inkább a társaság, a jó hangulat, a vízi élet.

- És most?
- Most már ott lebeg a szemem előtt az olimpia. Nem hiszem, hogy egyesben volna esélyem, de egy csapathajó tagjaként nagyon jó lenne ott lenni Londonban. Persze előbb az U23-as létet és a felnőtt mezőnyt kell megszoknom. Az idei esztendő lesz az első a nagyok mezőnyében.

- Hogy készülsz rá?
- Izgatottan. A téli alapozás jól sikerült, hamarosan pedig elutazunk Bulgáriába, ahol két hetes edzőtáborunk lesz. Remélem sikerül nagyot előrelépnem az idén. Amit fontosnak tartok, hogy fejben egy kicsit áthangoljam magam az 1000 méterre. Tavaly 500 méteren szereztem világbajnoki címeket, főként erre a számra készültem, de az edzőm nem hagyta, hogy úgymond felejtsek 1000 méteren. Amit a csapattársam, Hufnágel Tibor elvégzett 1000 méteren, azt ugyanúgy nekem is meg kellett csinálnom. Most, hogy az 500 méter lekerült az olimpiai programról, nekem is át kell alakítani a felkészülésemet.

mkksz - snewisport