A Sail-ing Business Cup második évtizedének kezdete Nyomtat
Írta: Balazs   
2013, május 09, THURSDAY 21:29

2013.05.09.

Új szakasz kezdődött az SBC történetében. Mivel tavaly Jordán Balázsék harmadik győzelmükkel örökre kiérdemelték az első vándordíjat, így a verseny második évtizedében új kupáért versenyeznek a csapatok, amit elsőként Soponyai Gézáék vihettek haza. 12 csapat nevezett a versenyre, javarészt régi kedves ismerősök, de jó néhány új arc is kedvet kapott a velünk vitorlázáshoz.

A csapatok:

 

csapat: Danubia Pharma
kormányos: Beliczay Márton
hajó: Bavaria 42 match
rajtszám: 63

Új csapat a Végre Arcokból kivált tagok által alapított Danubia Pharma, akik komolyan gondolták a versenyzést, ezért egy olimpiai osztályban aktív versenyzőt, Beliczay Mártont (alias Bőrtok) hívták el kormányosnak a hajójukra. A csapat maximálisan motivált volt. Versenyeztek magabíztosan, de vesztes helyzetből is fel tudtak jönni az adott futam végére.

 

csapat: Bolero
kormányos: Lacsny Gergely
hajó: Bavaria 42 match
rajtszám: 58

Lacsny Gergellyel és csapatáv a tavalyi Sail-ing rendezésű Tengeri Nagyhajós Bajnokságon találkoztunk először. A csapat neve Bolero Sailing Team lett, hiszen a Balatonon a Bolero Ötvenes cirkálón vitorláznak.

 

csapat: Profi Bagger
kormányos: Szöllősi Zoltán
hajó: Bavaria 42 match
rajtszám: 50

Egy visszalépett csapat helyére alakult egyéni jelentkezőkből a Szöllősi Zoltán vezette Profi Bagger csapat, így ők is az SBC-újoncok közé tartoztak.

 

csapat: Profield
kormányos: Bújdosó Ferenc
hajó: Bavaria 42 match
rajtszám: 51

Jordán Gábor, a verseny kilencszeres résztvevője, egyszer győztese, sajnos idén nem tudott eljönni. Távollétében az eddig is általában kormányzó Bujdosó Zsigmond lépett elő skipperré a Profield csapatban.

 

csapat: Vabeko
kormányos: Soponyai Géza
hajó: Bavaria 42 match
rajtszám: 60

Negyedszer indult a versenyen a kétszeres győztes (2007, 2008) Soponyai Géza, aki idén nem bízta véletlenre a dolgot. Miután tavaly alkalmi csapattal negyedik lett, most saját versenyzőtársaiból összeállított társasággal szállt hajóra és sz összeszokottság meg is látszódott a futamok alatt.

 

csapat: Prohome
kormányos: Jordán Balázs
hajó: Bavaria 42 match
rajtszám: 59

 

Kormányosként nemcsak az első évtized vándorkupájának birtokosa, de immár az egyik részvételi csúcstartó is Jordán Balázs, aki nyolcszor versenyzett a Prohome csapat élén, de ugyancsak itt volt a szintén nyolcszor kormányzó Aranyosi Zsolt, aki ezúttal - két év szünet után - legénységként bújt meg a Bolero csapatban.

 

csapat: LP Media
kormányos: Gál István
hajó: Bavaria 42 match
rajtszám: 62

Az átlagosan jellemző harmadik részvételnél erősebb törzstagok közé tartozik Gál István. Már hatodszor kormányoz a Sail-ing Business Cupon, ezúttal a St. Tropez fedélzetén az LP Media csapattal.

 

csapat: Geo Desy
kormányos: Horváth Tamás
hajó: Bavaria 42 match
rajtszám: 54

Immár hetedszer állt rajthoz, a skipper/kormányos pozícióban egymást váltogató, ám mindig együtt versenyző Lutter Ervin és Horváth Tamás (Geo Desy).

 

csapat: Végre Arcok
kormányos: Gidai János
hajó: Bavaria 42 match
rajtszám: 67

 

Szintén a mindig visszatérők között, immár ötödször jött el Gidai János és nőgyászokból alakult Végre Arcok nevű csapata. Idén delegáltak még egy főt. Csilla nem versenyzőként érkezett, ő volt a verseny orvosa, aki non-stop vigyázott az egészségünkre.

 

csapat: Rózsavölgy Medical Center
kormányos: Gunnar Seidler
hajó: Bavaria 42 match
rajtszám: 61

Gunnar Seidlerék - Rózsavölgy Medical Center - részvételét egy szerencsés tévesztésnek köszönhetjük. A 2011-es verseny időpontjának kiválasztását a rendező annak idején elnézte, és a versenyhét belecsúszott az akkor kései húsvétba. Ez tette akkor lehetővé Gunnaréknak, hogy a Sail-ing Business Cupot válasszák és eljöjjenek. Azóta a verseny már ismét, gondosan nem ütközik a húsvéti ünnepekkel, ám a magyarul kiválóan beszélő német Seidler-csapat azóta mégis mindig megtalálta a módját, hogy itt legyenek, még ha erre a húsvéti szabadságot nem is használhatják fel.

 

csapat: ISZF
kormányos: Juharos Róbert
hajó: Bavaria 42 match
rajtszám: 52

Nem kis hátránnyal kellett versenyeznie a Juharos Róbert vezette ISZF csapatnak. Mivel a legénység fele az utolsó pillanatban lemondta a részvételt, ők mindössze hárman voltak a Cape Horn fedélzetén. Mégsem hátráltak meg egy alkalommal sem az olykor lehetetlennek tűnő feladat elől. Mentek, küzdöttek és spinakereztek is becsülettel, hátrányos helyzetben is el-elcsípve egy-két ellenfelet.

 

csapat: Robtron Elektronik
kormányos: Oláh Péter
hajó: Bavaria 42 match
rajtszám: 53

Az SBC szintén visszatérő csapata Robtron Elektronik, ők a Cape Town vitorlással versenyeztek, kormányosuk Oláh Péter volt.

A verseny:

 

Néhányan már a hét közepétől edzettek, de a legtöbben pénteken, szombaton érkeztek Biográdba. Szombaton, a versenyre kiérkezve azonnal elkezdtük a RaceBox-ok beüzemelését, míg Molnár Bogiék a zászlókat helyezték el a hajókon. Vasárnap reggel, az edzés nap elején is szereltünk, de végül minden hajóra bekerültek az eszközeink, beleértve a zsűri hajót is. A hérfő reggeli rajtot feszülten vártuk, hiszen ez volt a 2013-as közvetítési szezon első élő jelentkezése, ráadásul egyből az Adriáról.


1. nap - Biograd - Murter

A szombati hajóátvétel és vasárnapi edzésnap után hétfőn kellemesen friss jugó, vagyis délkeleti szél várta a mezőnyt. Reggel esőre ébredtünk, amely tíz óra tájt csendesedett, és aztán napközben már csak néha eredt el, egyre halványabban. Minden esetre, mivel nem csak az eső esett - amit azért el lehet viselni verseny közben -, de a szél sem fújt, illetve mert az előrejelzések és a személyes tapasztalatok is azt súgták, hogy a feltámadó jugó 11 óra után erősebb lesz, így reggel halasztással kezdtünk. A rövidre szabott kormányosi értekezletet is a hajókba ülve, rádión folytattuk, amiket amúgy is ki kellett próbálni. Ám ezúttal sem volt baj az Adriatic Challenge Bavaria 42 Match-ekkel, amik tavaly új vitorlázatot kaptak.

 

Az első napi Biograd - Murter táv nem nagy távolság, ennek megfelelően hosszabb pályát tűztek ki. A biogradi csatorna kijáratától kellett rajtolni. Hosszan elcirkálni a Murter-sziget nyugati végének magasságában lévő kis Visovac-szigetig. Azt, majd az egész Vrgada-szigetcsoportot kerülve raumolni, hátszelezni délnyugat-nyugat felé, majd a Gangaro-sziget nyugati csücskénél észak felé fordulni. Innen futtatott menet következett a kis Gnalic-szigethez, majd azt jobbkézről kerülve újabb hosszú kreuz a Murter felé. A célvonal a Prisnjak-sziget és a Murter közötti kis átjáró előtt volt.

 

Az első bő egyórás cirkálásban szorosan együtt maradt a mezőny. Az élen ekkor a Geo Desy vitorlázott Lutter Ervin kormányzásával. Mögöttük száz méterrel a Vabeko, Sopi csapata igyekezett hasonló előnnyel a többiek előtt, ám ezután már kis távolságokra voltak egymástól a hajók. A szoros verseny a befutóig megmaradt. A Gnalictól a célig vezető 4-5 mérföldes kreuz szakaszon a 15 csomó fölé erősödő szélben Soponyai Géza megmutatta, hogy idén csapatával győzni jött, és az előttük vitorlázó hajót előzve biztos előnnyel futottak be a célba. Természetesen az ellenfelek tapsa közben megkapták a kikötőben a hagyományos pezsgőt, illetve felköthették az achterra a versenyben élen állónak járó sárga zászlót.

Az 1. futam visszanézése   >>>

 


2. nap - Murter - Ravni Zakan
A versenypályát kedden ismét a jugó irányból fújó szél ismeretében jelölhették ki. A rajtvonalat a Visovac-szigettől fél mérfölddel nyugatra tűzték ki. Egy hosszú, Murter partja mentén vezető cirkálás után a versenyzők a Kukuljari világítótornyot kerülték, majd onnan nyugat-délnyugat felé hajóztak a a Kornati-sziget végéhez, az Opathoz. Ott a Smokvica-szigetetet kerülve kellett délkelet felé fordulva újra kreuzolni. A következő kerülendő pályajel a Kurba Vela sziget délkeleti vége volt. Onnan lehetett visszafelé spinnakerezni A Kurba Vela déli partjai mentén, a szigetek között. A célvonal a Skulj és Zakan között várta versenyzőket, pár száz méternyire a célkikötőnktől.

 

 

Rajtnál gyenge 7-9 csomós szél fújt, amely aztán lassan, fokozatosan frissült a futamon 10-14 csomóig. Az iránya várakozásnak megfelelően jugó volt. Az első, Murter mentén vezető cirkálásban a mezőny java a part közelében forgolódást választotta. Az első órában legjobban a Gál István vezette LP Media használta ki a sziget közelében a part hatására a frissülésekben felpörgő szeleket, és gyönyörűen vezették a mezőnyt. Fő ellenfeleik Sopiék, Beliczayék és a Lutter/Horváth hajó voltak. Már a sziget kétharmadánál jártak, amikor az addig lemaradó helyzetben látszó víz felőli csoport az első bíztató frissüléseket kapta, majd a szél lassan dél felé forgott tovább néhány fokot és újra onnan erősödött. Ezzel a lehetőséggel élve Lacsny Gergelyék és Jordán Balázsék is egyre markánsabban visszatértek az esélyesek közé. A Kukuljari-zátonyhoz közeledve döntő fontosságúvá vált a parti csoportban, hogy a fordulóig tartó utolsó szakaszon még egyszer Murter felé igazítanak vagy a víz felé kereszteznek az onnan egyre jobban érkezők elé. Itt átrendeződött az addigi állás, majd az Opat felé vezető hosszú szakaszon kissé széthúzódott a mezőny. A szél délre pörgése miatt a spinnakerezésre nem nyílt mód, túl félszeles lett a menet. Páran azért megpróbálkoztak a golyóval, de nem tudták tartani így a szükséges magasságot, tehát le kellett szedniük. Sopiék a Smokvica-szigetig jelentős előnyre tettek szert, ami egyre behozhatatlanabbnak látszott a frissülő, erősödő egyenletes szélben. De mögöttük szoros állásban kezdtek cirkálni a hajó a Kurba Vela mentén. A Vabeko simán nyert, míg mögéjük a cirkáló majd bőszeles szakaszon a kishajós versenyeken edződött kormányosok csapatai jöttek fel. Beliczay Marci a második helyre hozta a Danubia Pharma csapatát, Jordán Balázs harmadikra a Prohome-ot. Nagyszerűen ment ezen a futamon és negyedik lett a Bolero Sailing Team Lacsny Gergellyel a kormánynál.

 

 

Ez után álltunk a befutó vonalában és nem hittünk a szemünknek. Az 5-6. helyen érkező LP Média és Geo Desy között a szabad szemmel látottak alapján nem lehetett megmondani, ki ért előbb célra. Két pontról fotóztuk a befutót, amit sokáig kellett elemezni.

 

A 2. futam visszanézése   >>>

 

 

Korán volt még - a futam három és fél óra alatt lezajlott a remek szélben -, így gyorsan megrendezésre került az első technikai szám, a spinnaker húzó verseny.

Sopiék itt is bizonyították összeszokottságukat, ahogy a Prohome és a Geo Desy csapata is. A Danubia Pharma az olimpiai Finn osztályban aktívan versenyző Bőrtok vezetésének köszönhetően nagyszerűen teljesített az első két futamon, ám itt meglátszott, hogy a csapat még kezdő versenyzőkből áll, és csak nyolcadikok lettek ebben a számban.

 

 

A technikai számokról

Tavaly vezették be az SBC-n a verseny színezése és a gyakorlatlanabbak fejlesztése érdekében a technikai számokat. Egy-három rövid, valamilyen hajókezelési manőver végrehajtására irányuló gyakorlat, amelyet a versenyzők sorban végrehajtanak (elsőként az összetettben az élen álló, és így tovább). Az ügyességi számok összetett eredménye adja a hatodik futameredményt a versenyhez. 2012-ben a 10. Sail-ing Business Cupon sikeresen lezajlott a spinnaker-húzás, a vitorlával tolatás és a fordulás (rövid szakaszon tíz fordulóval átcirkálni) szám is. Idén hasonlót terveztek a fordulások helyett esetleg halzolásos pályákkal.

 

 

Ravni Zakan, ahol érdemes megállni
Külön szót érdemel ez a kikötőhely. A kis szigeten, amely a Kornáti Nemzeti Park délkeleti végén található a kikötő az egyetlen építményhez, egy pár éve gyönyörűen felújított étteremhez tartozik. Fizetni a mooringkötéllel ellátott biztonságos helyért nem kell, de illik az étteremben étkezni. A Kornátok déli bejáratánál természetesen nem a legolcsóbb étterem, de mivel ugyanaz a cég működteti, mint a Murter-szigeten a kikötői éttermet a minőségre nem lehet panasz. Molnár Csaba évek alatt kialakított jó kapcsolatának köszönhetően az érdeklődő csapatok előrendelésével, két menüből választva elfogadható áron vacsorázhattunk itt.

 


Ám Ravni Zakan különlegessége nem az étterem, hanem a különleges békéjű hely (vigyázat erős jugóban viszont védetlen), amit még megfejel az étterem mögötti domb, ahonnan rálátni a környező szigetekre és a nyílt Adriára egyaránt. Érdemes volt ide is közösen felsétálni egy kis léleköblítésre és közös fotózkodásra, amit Csaba a csúcson lévő zászlórúdon akrobatizálva hajtott végre. Nomád luxuskikötő, ahol a táj lenyűgöző, az étterem kiváló, de nincs WC, zuhanyzó, parti vízcsap és az áramot is kikapcsolják éjszakára.

 

 

3. nap - a Kornáti szigetvilágban

A harmadik hosszú futamunk bőven tartalmazott szabad navigációs elemeket, amelyhez gyönyörteli hátteret adtak a különleges szépségű szigetek, a kék Adria, a remek szél és a napsütés. Ugyanis szinte rendelésre megérkezett az ide legalkalmasabb misztrál, vagyis az északnyugati szél. Így az Opat zátony közeléből rajtolva északnyugat felé cirkálni kellett. Szabadon a szigetek között vagy a nyílt tengeren a Kornati nyugati vége magasságában lévő, nagy világítótoronnyal büszkélkedő Sestrica-szigetig. Azt jobb kéz felől kerülve kellett a hajóknak visszahátszelezni délkelet felé a szigetek között. A nyílt tenger felé haladva megkerülni a Levrnaka-, és Obrucan-szigeteket, majd célba futni a Sestrica-, és a Tovarnjak-szigetek közötti területre kitűzött célvonalon. Itt értünk el a közvetítésünk egyik legkritikusabb pontjára, hiszen a nyílt rész eddig ismeretlen terep volt számunkra. Bár kommunikációs partnerünk, a Vodafone megnyugtatott, hogy nem lesz gond, azért feszülten figyeltük a logokat. Megszűnt a 3G, így telefonos segítséggel tudhattuk meg, hogy minden működik. Amit szabad szemmel láttunk, az volt a térképen is a monitorokon. A tavalyi MTNB után ismét kiválóan működött a DATA GSM roaming a szigetek között és immár a nyílt terület part menti részén is!

 

 

A frissülő 8-10-12 csomós misztrálban remek versenyt futott a mezőny. A rajt után a többség az első adandó alkalommal a nyílt víz felé vette az irányt. Csak hárman választották a szigete között, a Kornati partja mentén való cirkálást: az LP Média, a Rózsavölgy Medical Center és a létszámhiányos IFSZ, akik helyzetük tudatában elég lazára vették a hajtást. Becsülettel rajtoltak és vitorláztak, de nem szakadtak meg értelmetlenül. A part menti hármasban a Gál István vezette csapat vitte a prímet, de a balatoni Star-mezőnyből ezer éve ismerős Sparis Újhelyi András kormányzásával Gunnarék is ott voltak a közelükben. A nyílt vízen Sopi megint meglépett a mezőnyből, ám mögöttük ezúttal is kiélezett harc folyt. Kezdetben a vízi csoport helyzete tűnt kedvezőbbnek, de egy fél óra elteltével a szigetek közötti csoport is kapott egy-két bíztató frissülést és élesedést a Kornati felőli részen, és felzárkóztak. Minden esetre Rasip Mali és Mana között, ahol először nyílt alkalmuk külön áldozat nélkül csatlakozni a külső mezőnyhöz, ők is kihajóztak a többiek közé, még sűrűbbé téve a Sopiékat üldöző bolyt.

 

 

Csak az IFSZ maradt belül, és takkolt végig a Kornáti partjainál. Nem veszítettek ezzel a többiekhez képest, viszont ők voltak az egyetlenek, akik közel vitorlázhattak így a Toretához, a Kornáti egy dombján álló főníciai őrtoronyhoz. A szigeteken kívül navigálva a mezőny közvetlen közel vitorlázhatott el a Mana nyugatra néző lenyűgöző sziklafala mellett, és ha volt idejük, fel-felpillanthattak a réginek tűnő, ám amerikai filmesek által a közelmúltban épített várromokra és a sziklafal felső harmadára kitűzött óriási zászlóra Ante Gotovina arcképével. A Sestrica utáni hátszéllel induló kis körben gyönyörűen spinnakerezett minden hajó, még a háromfős IMSZ is felhúzta a golyót. A Vabeko magabiztos versenyzéssel begyűjtötte harmadik győzelmét, és a sok cirkálásnak is köszönhetően biztos második lett a Beliczay Marci vezette Danubia Pharma. A kezdeti sziget menti cirkálás esetleges hátrányait remekül dolgozta le Gál István csapata, így ővék lett a harmadik hely.

 


A 3. futam visszanézése   >>>

 

A befutó után motorral keltünk át Katina és a Dugi Otok közötti átjárón és egy félórával később megérkeztünk Saliba, a Sail-ing Business Cup történetében talán legtöbbször látogatott kedves kikötőhelyünkre. Fagyit például ott kell enni, az öböl legmélyebb csücskénél lévő cukrászdában. Sali, fagyi! Itt került sor a főzőversenyre is, amelynek alapanyaga ezúttal burgonya volt és tíz csapat vett benne részt. Ez nem azt jelenti, hogy csak rakott vagy paprikás krumplival lehetett pályázni a díjakra. Bármit lehetett tálalni, csak legyen benne valahol, valami burgonya. Minket is meglepett, hogy egy 42-es konyhájából milyen változatos és különleges ételek kerültek az asztalra. Volt akiknél az étel, volt akiknél a tálalás és olyan is volt akiknél a fogadtatás nehezítette meg a végső döntést. Erről a versenyről majd külön beszámólóval jelentkezünk.

 

4. nap - Salitól vissza Biogradba

Az elkényeztetett versenyrendezői világ, amikor minden napra jó szelet ígér az időjárás előrejelzés, a végéhez közeledett. Erre a csütörtöki napra még látszott némi északnyugati szél esélye, ám a helyi Aladin előrejelző széltérképről már eltűntek a színek. Vagyis ami fúj, az is gyenge. Ám ez a nap még lehetőséget adott egy lassú, de tisztes futamra vissza Biograd felé. Sali előtt semmi sem fújt tíz órakor, így halasztás után útra keltünk motorral a Zut-sziget nyugati végéhez, hogy ha feltámad a szél, jó helyről rajtolhasson a mezőnyt. Ám az érkező gyenge északnyugati nagyon nehezen tört be a vidékünkre. A távolban láttunk egy flottát vígan spinnakerezni, de az ő szelük csak nem akart a mi szelünk is lenni, nem terült le. A versenyzők így is meglévő lelkesedését egy tűzoltó hidroplán se tudta volna lehűteni. Pedig csaknem megpróbálta! Végül elrajtolt a mezőny, de bizony az első órában csak vánszorogtak a hajók, miközben mindenki a szél alatti deckken kucorgott.

 

 

A Zut nyugati végénél lévő Glamoc-sziget déli oldalánál rajolt a mezőny. Innen kellett cirkálni északnyugat majd észak, északkelet felé felé, a Balabra-sziget nyugati csücske felé, amely pályajelként funkcionált. Ezután Sit, Scitna és Gangarol északi oldalán a Pasman partja mentén hátszelezett a mezőny délkelet felé. A pálya a Vrgada-szigetcsoport dél felől kerülésével folytatódott, és ismét kerülni kellett a minket sokat szolgáló Visovac-szigetet. Ezúttal bal kéz felé. Innen következett még egy közel hatmérföldes cirkálószakasz a célig a Biograd csatorna keleti végéhez. Oda, ahonnan négy nappal azelőtt elrajtoltunk. A szél nehezen kezdett el fújni és foltos is volt, de legalább aránylag egyenletesen tartotta az irányát. A hajók eljutottak Balabráig és spinnakert húzhattak. Ez lett az a futam, ahol egy darabig úgy tűnt, hogy Sopiék újra nagyon leiskolázzák a mezőnyt, majd bebizonyosodott a gyengeszeles igazság: hiába vezetsz órákon át a futam elején, ilyen szélben nincs biztos előny. A Pasman-csatornán féltávnál a Vabeko több száz méterrel, talán egy kilométerrel is vezetett, miközben Beliczay Marciék valahol a hetedik-nyoldcadik helyen küszködtek. A második-harmadik helyért Gunnarék és Lutter Ervinék vívtak akkoriban. A helyzet a Pasman-sziget délkeleti végének magasságában kezdett változni. Az addig lassan frissülő és stabilizálódó szél újra gyengülni kezdett. De nem úgy, hogy az esetleg az élen vitorlázót még messzebb vitte volna, ami ilyen esetben megesik. Mindenhol egyszerre gyengült. A hajókkal nem lehet, nem érdemes ilyenkor tiszta hátszélben maradni, halzolgatva kell raumolgatni, hogy haladjanak. Beliczay Marcinak ez fekszik, hiszen a gyengeszeles futamokon a szoros kishajós mezőnyökben ezt sokat gyakorolhatja. Elkezdtek raumolgatni, és nagyon ügyesen taktikáztak a közelükben lévő hajók között. Fokozatosan kúsztak előre a Pasman felőli oldalon, majd egészen a Vragada-sziget felé húzódva. Eközben a tőlük délebbre vitorlázó Rózsakert ellépett a Geo Desytől. Utóbbiak a vízterület déli oldalán tovább erőltették a hátszeles menetet, amire később ráfizettek. A távolban, délen a Kornáti partjainál valóban más irányú, déliesebb szél fújt. Ennek leterjedésében bíztak. Sopi eközben a fenyegetően közeledő északi csoport elé húzott, de az előnye jelentősen csökkent. A rendezőhajóval el kellett hagynunk a mezőnyt, még szabad szemmel láttuk, hogy az élboly összetömörödött. Beliczayék már a harmadik helyen vitorláztak, de a Vabeko még mindig biztosan vezetett, amikor az egyik zátony mögött Visovac felé haladva eltűntek a szemünk elől. Ezt követően a közvetítésen keresztül láttuk, hogy mi történik. A célvonalon, a Biogradi-csatorna kijáratánál vártuk az 5-6 mérföldről, Visovac kerülése után a felénk cirkálókat. E közben leállt a fedélzeti VIP Net router és így nem tudtuk a térképet figyelni. Egy hajó nagyon vezetett, gondoltuk Sopiék. Hát nem ők voltak! A Danubia Pharma nem csak egyszerűen utolérte őket, de a vezetést átvéve messze el is húztak. Sopiék kaptak egy kb 2-5 perces lavort, ekkor levitorlázta őket több hajó. Ugyanis nem egyszerűen annyi történt, hogy Bőrtok a vele vitorlázókat talán életük első futamgyőzelmének élményéhez segítette, de Soponyai Gézáékat a Profield is bőven megelőzte.


A 4. futam visszanézése   >>>

 

 


5. nap - a szélvadászat ideje

És kifogytunk a szélből ... Ezen a napon már nem számíthattunk frissülésre. Gyenge jugót ígért a meteorológia, de azt is bizonytalanul. És reggel valóban nem fújt. Mivel misztrál vagy elég friss, a Biograd előtti területet beterítő jugó nem érkezhetett, ezért eleve elvetették, hogy hagyományos zárónapi pályánkon vitorlázzunk a Biograd előtti kis szigeteket kerülgetve. Inkább kihajóztunk újra oda, ahol előző nap célba értünk, hogy a nyíltabb vízen azonnal pályát jelölhessünk, amint kialakul a szél. Lassan megmozdult a levegő, jogó irányból. Elsőként a technikai számok közül a tolatást igyekeztek lebonyolítani. Első a Pasman partja közelében lerakott kis pályánkat feladtuk, mert ezt kérték a helyi halászok, a másodikon később elkezdődött a versengés.

 


A tavalyi tolatóverseny feltételein, szabályain finomítottak, hogy jobb sebességgel kelljen kezdeni a megállást és tolatást. Az első próbálkozások teljes kudarca (Sopiék a bójára akadtak, Bőrtokék nagyon lassan teljesítették a feladatokat) után kezdtek jönni a jó gyakorlatok. Csak éppen egyre többen igyekeztek a bizonyára pontatlanul megfogalmazott szabályokból a lehető legtöbbet kihozni, miközben a rendezőhajó sem a legjobb helyen állt, így bizonyos szabálytalanságokat szigorúan és pontosan nem lehetett megállapítani. Ám kétségtelenül többen is érvénytelen, vagy inkább feltehetően érvénytelen gyakorlatot mutattak be. A szél is legyengült, igazságtalan hátrányt okozva a később rajtolóknak. Az egész nagyon el is húzódott, mert a hajók nagyon lassan követték egymást. Mindezek összesség e miatt a versenyszámot érvénytelenítették, nem hirdettek eredményt. Közben, dél körül a szél stabilizálódni látszott, ha gyengén is fújt, végre elrajtolhatott az ötödik futam.

 

 

A környező kis szigeteket felhasználva tűzték ki 12-13 mérföldes pályát, amin aztán később rövidíteni kellett a közeledő szélcsend miatt. Így egy tízmérföldes menet zárta az idei versenyt. Rajt után a cirkálószakaszon a pálya bal oldalára húzó két hajó kapott markáns frissülést. Ők jelentős előnyre tettek szert. A Gangaro déli oldalán a Rózsakert Medical Center vezetett a Horváth Tamás kormányozta Geo Desy előtt. Gunnárék két éve futamot nyertek ugyanezen a környéken. Úgy látszik ez az ő pályájuk! Lutter Ervin előző este haza utazott. Sajnálhatja, ugyanis a csapata a befutó kreuzban parádésan vitorlázva előzött, és futamgyőztesként fejezte be a versenyt, amivel ráadásul összetettben fel is kapaszkodtak a dobogó harmadik fokára. Nagyon gyenge szél fújt, és egyre vékonyodott az elsők befutása után, de legalább az irányát tartotta. A hajók már alig vánszorogtak és teljesen mázliszerűen kifogható itt fúj, ott nem jellegű szélcsíkokon érkeztek célba. A verseny nehéz volt, de reálisak maradtak a körülmények. Sopiékat már senki sem előzhette meg az összetett versenyben, ám ők ennek ellenére végig küzdötték ezt a futamot is. A hatodik-kilencedik helyen érkezők nagyon szoros küzdelemben voltak. Keményen szorongatták a csoportban első LP Médiát. Ám Gál Pista már sokszor megmutatta, milyen hihetetlen türelmesen és okosan tud vitorlázni az ilyen semmi szélben is, fittyet hányva az idegörlő körülményekre.

Az 5. futam visszanézése   >>>

 

 

Díjkiosztó, vacsora

 

Este a hajók átadását követően került sor a díjkiosztóra, majd a vacsorára. Molnár Csaba köszönetet mondott mindenkinek a sportszerű versenyzésért - nem volt egy óvás sem. Minden csapat megkapta a versenyen készített fotókból összeállított válogatás CD-t, a dobogósok nyakába felkerültek az érmek , végül Sopi átvehette a Kupát, aminek megtartásához még kétszer kell győznie a jövőben. Ekkor derült ki a főző verseny végeredménye is. Jó hangulatban búcsúztattuk el a Sailing Business Cup második évtizedének első versenyét.

 

 

A SNEWISPORT 2013-as közvetítési szezonja elkezdődött, az egy hetes Adria után visszatérünk a Balatonra, ahonnan a nyár folyamán sokszor fogunk jelentkezni, majd egy felkérésnek köszönhetően ősszel ismét az Adrián zárjuk a szezont.

 

Több éves sikeres együttműködés után a kommunikációs partnerünk idén is a Vodafone mind voice mind data szolgáltatási területen. Kényelmes munkamenetet biztosít számunkra és partnereink számára azzal, hogy igény szerint akár hazai percdíjakkal is beszélhetünk külföldön és a 3G/4G mobilinternet használata is mindennapos lehet.

 

 

További képek a versenyről   >>>

 

 

 

 

sbc - snewisport

 

LAST_UPDATED2