Kozmann György új kihívást talált magának. Az olimpiai bronzérmes kenus szeptemberben lefutotta a Nike félmaratont, október elején pedig a SPAR nemzetközi maratoni távját teljesítette, amellyel egy még nagyobb eseményt, a Bécs-Pozsony-Budapest szupermaratonit alapozta meg.

A Starline csapat tagjaként többek között Csabai Edvin és Beé István társaságában ő is részt vesz az ötnapos eseményen, amelynek távja 320 kilométer.

- Milyen volt átesni a tűzkeresztségen?
- Nagy élmény – mondja az élete első maratoniját futó Kozmann György. – Nem hittem volna, hogy 42 195 méter mi mindent ki tud hozni az emberből. Én például kőkemény, sokat megélt kenusból hisztis nővé is képes voltam átalakulni az utolsó kilométereken.

- És mindezt hogy csinálta?
- Az öregek azt mondják, a maratonit illik magázni. Amikor lefutottam a Nike félmaratonit, csak legyintettem erre. Mivel minden könnyedén ment azon a távon, úgy gondoltam a maratoni se foghat ki rajtam. Fogalmazhatok úgyis elszálltam magamtól. A SPAR maratonin úgy huszonegy kilométerig vidáman futottam a saját tempómban, ám úgy két-három kilométerrel később kezdtem megrogyni. Harminc kilométernél már maga volt a szenvedés minden, az utolsó hat-hét kilométert pedig félhulla állapotban teljesítettem. A Lehel úton például befeküdtem egy kapualjba, felpolcoltam a ház falára a lábamat, és szabályosan hisztiztem. Mint egy nő. Borzasztó volt!

- És ilyen állapotban miben talált kapaszkodót?
- Egy csirkében és egy Rubik kockában. Két futó ilyen jelmezben teljesítette a maratoni távot, és azt hajtogattam magamban, micsoda szégyen lenne, ha egy csirke és egy Rubik kocka is megelőzne. A csirkének összejött…

- Micsoda lélekrombolás! De a viccet félretéve, mit jelent ez a maratoni a Bécs-Pozsony-Budapest verseny szempontjából.
- Ez majd a helyszínen kiderül. Azzal biztatom magam, hogy a váltók tekintetében huszonnégy kilométernél hosszabb szakasz nincs a programban. Igaz, a kilométerek öt napon át összeadódnak az ember lábában, tehát biztos, hogy nagyon fárasztó verseny elébe nézek. Azért az megnyugtat, hogy az elmúlt hetekben már napi 15-17 kilométereket lefutok, vagyis remélem, nem lógok majd ki a rutinos csapatunkból.

- A madarak azt csiripelték, hogy az őszi futószezonja ezzel nem ér véget.
- Így van, a barátnőmmel és Hüttner Csabiékkal elutazunk New Yorkba, ahol én is részt veszek a november elsején megrendezésre kerülő New York maratonin. A légzéstechnikámmal nem lesz gond, mert a város szépségeitől ihletetten, biztos, hogy tátott szájjal futom végig a versenyt.





mkksz - snewisport