2011.07.18. Avagy de mennyire is szerettük volna Balatonfüredre hozni a Kékszalagot - Rozsda jegyzete a 43. Kékszalagról: Fehérszalag óta benne volt valami a levegőben, de nem tudtuk meghatározni mi is az pontosan. Ma már tudom - az ESÉLY a GYŐZELEMRE, és a hozzá kapcsolódó hangulat, felelősség, reakciók. Az idei évet minden korábbinál tudatosabban terveztük meg. Támogatók, egyesület, versenyzők, szakemberek mind-mind tudták és tették a dolgukat. A pünkösdi regattán beértünk, a fehér szalagon - annak ellenére, hogy Kenesénél megálltunk - készre jelentettük a Hercegnőt. A mezőnynek ekkor esett le, mi is készül a Balatonfüredi Yacht Club álomgyárában - és komoly nyomás alá kerültünk. Lássuk be, volt amiben hibáztunk, ám a probléma kezelésben is megmértetett a csapat és levizsgázott. Ahogy a hajó is, a rajt előtt két nappal. Nem volt mit tenni - irány a KÉKSZALAG megszerzése.

Közel hatszáz hajó vágott neki csütörtök reggel a távnak. Nem a legjobb start volt a cél - szerettünk volna a mezőnyben tisztán, ideális pozícióban rajtolni, a potenciális ellenfelek közelében. Ez meg is valósult. A Budapest Bank (Litkey Farkas) és a Sponzor Wanted (Király Zsolt) társaságában szép kis hármast alkotva, egymásra vigyázva közeledtünk a leálló keletiben Kenese felé. Gyurka bácsi tapasztalata majd 8 perces előnyt eredményezett a kenesei fordulónál, így hamar az élre álltunk. Farkas tapadt kitartóan, és csak limányokban tudtunk ellépni tőle, a frissülésben már egyforma sebességgel közlekedtünk. Siófok felé mi ismét lefelé lopakodtunk, déli partot nyaldosva, ő kicsit felfelé - ennek köszönhetően előnyünk tovább nőtt, közel 10 percesre. Ez motiváció szempontjából meghatározó csak, egy egész napos versenyen simán „lőtávolság". A cső szintén nekünk dolgozott, szűk negyed órás előnnyel léptünk át vezető helyen a nyugati medencébe. Szurkolóinknak, rajongóinknak köszönhetően a kánikula ellenére libabőrős karral húztuk a köteleket, olyan megható fogadtatásban részesültünk a komp árnyékában.

Ahogy az várható volt, a nyugati medencében tovább fogyott a szél. Hiába lógtunk meg, a hátulról frissülő segítségével a Budapest Bank kitartó üldöző módjára nyomunkban loholt. Úgy tűnt, ezt a Kékszalagot ketten fogjuk lejátszani, sajnos Király Zsolti csapata leszakadt tőlünk. Badacsonynál ért utol minket a front első szele, vele természetesen Farkas és csapata. Nemes versengés és férfias küzdelem kezdődött meg a két csapat között Badacsonytól Keszthelyig.  Öröm volt nézni a két felkészült egység harcát az elemekkel és egymással. Fordulók, reffelések, manőverek sokasága bizonyította a küzdelem komolyságát. Farkas északról támadt, mi pár száz méterrel alatta futtatva védekeztünk. A szigligeti öböl több mint húsz csomós vágtatása az égieknek is mosolyt csalhatott az arcára, pazar veretős menet volt. A györöki csücsök ismét rafinált volt - és mivel mi többet merültünk, nagyobb íven kerültük. Naná, hogy tapasztalt ellenfelünk ezt ki is használta, és ezzel a lendülettel ált az élre, mely a keszthelyi bója vételekor is megadatott számára. Na de nem is mi lettünk volna, ha hagyjuk megszökni a nemes vadat - reff ki, fock helyett génua fel és rohanás. A figura a szokásos, ő megint kicsi íven mi nagy íven ki a szigligeti öbölbe, és irány hazafelé a vezető helyen. Igen ám, de ami lefelé raum szakaszban örömmel töltöttel minket - nevezetesen a 35 csomós szél - az hazafelé megtréfált bennünket. Harmadik reff hiányában, a nagyvitorlát a minimálisra kellett csökkenteni - ami azt eredményezte, hogy leszereltük. A Budapest Bank sem tett másként, így a fenekünkben loholva megkezdődött a csillagok háborújának újabb fegyvernemmel vívott harca- fock a fock ellen.

Lehet, hogy kicsi volt a mienk?

Lehet, hogy könnyűek voltunk?

Vagy csak a riválisunk volt tapasztaltabb?

Most már kár elemezni - a tény, hogy újra élre állt, és laza előnnyel előbb ért be a badacsonyi takarásba. Ez még nem is lett volna akkor a gond, de ekkor ő már ki tudott reffelni és nagyvitorlát is használva a kevésbé göröngyös vízen növelte előnyét. Pár perc múlva mi is beértünk a takarásba, nagyvitorla reff ki, és vágatás a nemes vad után. Sebesség király, elszántság ezer, jövünk fel. Egy darabig. Mert ugye lefele a hátulról frissülő szél a hátul haladót segítette, a vissza úton pedig az elől haladót. Nos, ez Zánkánál komoly előnyre vált már, be kellett látni, ha csak valami komolyabb szélforduló nem történik, ebből a satuból Füredig sem jövünk ki. Ügyes tapasztalt Farkas ő.

Remek versenyben nyerte 10. alkalommal a Kékszalagot Litkey Farkas és mögötte első alkalommal futottunk át mi balatonfüredi színeket képviselve a második helyen a célvonalon. Szép verseny volt, férfias küzdelem. A 2006-os 4. hely, a 2007- es harmadik után itt az összetett második helyezés is. Ahogy Farkas a díjkiosztón is említette, jók voltunk. Mind, akik a dobogón álltunk. Mind, akik teljesítettük a távot! És Apuka büszkén mosolyogva nézhetett le ránk...

Külön köszönet a csapatnak, a támogatóknak, az egyesületünknek, a rajongóknak, akik nélkül ez a kaland nem jöhetett volna létre.

És nem is mi lennénk, ha már másnap nem a 2012-es megmérettetésre készülnénk ...

Rozsda

byc - snewisport