Szóval könnyelműen igent mondtam, csak hajót kellett szerezni. A segítség Serke Imrétől érkezett, aki felengedett minket a hajójára, igaz nem a felújított 30-as cirkálójára az (Öreglányra) hanem a Víztech nevű 24 lábas versenygépére.

A felkészülésünket nem mondhatom túl acélosnak, mert csak szerdán sikerült edzenünk a hajóval. Edzettünk is vagy két órát, hamar rá kellett jönnünk, hogy az erős szél nem a mi szelünk lesz, legfeljebb büszkén halhatunk meg.

A verseny napján korán találkoztunk, hogy még a vantnikat is be tudjuk állítani. Ez meg is történt a következő feladat az volt, hogy elrajtoljunk valahogy. Sokat nem gondolkoztunk, hogy hol legyen, észak-vagy dél az kit érdekel? Nekünk csak tiszta hely kell, mert kicsik vagyunk. Ezt megtaláltuk és egy klasszikust idézve (Szuszu) az évszázad rajtja volt. Időzítés, hely, sebesség rendben.

Következő feladat eljutni Keneséig, ha a szél is akarja. Hát nem akarta. Nem mentünk át időben a déli partra ezért kicsit beragadtunk Kenesénél. Pedig voltak közben olyan felvetések:- dupla vagy semmi, irány a déli part.(Máté, Gyapi) De akkor még igen jól álltunk 30-körül. Bár közben felvetődött a fiatalokban, hogy ez egy igen nagyszerű verseny, de ha lenne szél, akkor kicsit jobban élveznék.(Miért is vagyunk itt?) Kenesét vettük nem tudjuk hányadiknak, de környezetünk tele volt X-35-el, és Nautikokkal. Siófok kicsit több széllel és több kedvel. Az ottani bóly ánál kiderült 114-ek vagyunk. Nem baj majd a bliszteres szakaszon feljövünk csak az volta hiba, hogy eléggé szét volt szakadva a mezőny, így viszonylag gyorsan sokat nem tudunk feljönni.

A bliszterezés olyan jól sikerült, hogy muszáj volt shottot cserélnünk. Eleinte csak keresgéltünk majd találtunk is kötelet, hiába ha az ember mindenre készül J .A mellettünk versenyző hajók néha nem értették, ha kicsit is sikerült meglépnünk, akkor miért lassítjuk magunkat le a bliszter tökig behúzásával, de valószínűleg elkönyvelték,hogy ez egy új stílus, amit folyamatosan próbálgatunk.

Emellett még voltak izgalmas események a szél megérkezéséig is pl.:Kaisi által kormányzott  hajóval történő bliszteres  csata. Nyilvánvaló, hogy ha két Byc-es kishajós által vezetett hajó találkozik a Kékszalagon, akkor az üdvözlés legmegfelelőbb módja az, hogy megmutatjuk egymásnak te felettem élve nem mész el. Ezzel eljátszottunk egy darabig, amit nálunknál jobban csak az ellenfeleink élveztek. De csak nem játszhatjuk ezt Keszthelyig ezért aztán mindketten leejtettünk,  (de Mi nyertünk) és mentünk irányba. Majd a szél Badacsonynál szembe vágott és megerősödött. Bliszter le, fok kiteker és mehetünk is. A szél tovább erősödik és elfordul, futtatott krejc. Elgondolkodunk a reffelésen is, de amíg nem kell a fokkot is eldobni a lobogó grósz mellé addig nyomjuk a folyamatos shottolást. De végül reffeltünk, ami elég jól ment, hiszen mint mondtam gyakoroltuk pontosan 1-szer.  Majd a fokot is betekertük, mert nem bírtunk menni. De a reffelt grósz és a nagy hullámok megőrjítették a Gyapit(ekkor ő kormányzott)mert kijött belőle a hiperaktív és folyamatos  pumpálásra bíztatva hullámról-hullámra csúszva élvezkedtünk. Ezzel megint csak nagy örömet szereztünk a versenytársainknak, akik vagy azt gondolták ezek megőrültek, vagy megint találtak valami új hajóvezetési stílust. Ezzel a kis játékkal el voltunk Keszthelyig ahol 75-ik helyen vettük a bóját.

Már látszott ott, hogy a visszaút izgalmas lesz. A vitorlákon nem kellett gondolkodnunk marad a reff fok bent. A terv az volt, hogy az északi parton a majd valahogy hazajutunk, ha hazajutunk. Csak a gyengülésekben mertünk le ejteni fél szélig majd vissza fel. Eljutottunk Badacsonyig, ekkor meg olyan mondat hangzott el az éppen kormányzó Zsófitól,hogy de kár,hogy nincsenek nagyobb hullámok, mert nem lehet rendesen megsiklatni a hajót. Az egy kicsit sem zavarta, hogy sötét van, fúj a szél, mint az állat, a cél még messze.  A hullámok azok kicsik, na, az tényleg zavaró volt. Egy dolog, amiért legalább aggódott, azok a villámok voltak. A vihar folyamatosan jött velünk csak nem akart lemaradni. Előbb utóbb csak elérkeztünk a csőbe, ahol totális szélcsenddel találkoztunk. Viszonylag simán átjutottunk majd jött az újabb csapás. A szélnek nem sikerült egy irányból fújnia egy percig sem. De legalább voltak hullámok igaz szemből.(Ezeken sem siklatgattunk nagyokat)

Végül befutottunk. Szerintünk egymagunkban a rendezők szerint tömegben. Szerintünk egy Elliott futott be előttünk, szerintük Sudár ami Nautiknak látszik és mögöttünk jött be. Ezzel nem mi voltunk egyedül így. A végére kihoztak minket a 60-ik helyre az abszolút listán.

Én elégedett vagyok az eredménnyel, hiszen nálunk nagyobb és gyorsabb hajókat is sikerült megelőznünk. De ami legfőképpen elégedettséggel tölt el, hogy ezek a fiatal vitorlázók miután teljesítették a versenyt kiérdemelték a felnőttek gratulációját.(Ezt többen meg is tették. Köszönöm nekik). Akik látták őket verseny közben azok látták mennyire szeretik és tudják ezt a sportot.

Még nem jelentek ki semmit, a szalaggal kapcsolatban hátha elvisznek magukkal újra.(Bár egyesek szerint túl öreg vagyok)

Gratulálok én is a csapatnak kinek tagjai:

- Weinber Zsófia (kormányos)

- Gyapjas Balázs (kormányos)

- Kovács Máté (mindent megoldó)

- Serke Áron (mindent megoldó és kományos)

- Serke Imre (Főnök)

- Én (csinálom amit szoktam)

Üdv mindenkinek Bigi

byc - snewisport