2010.10.16.

Hétfőn kezdődik a Magyar Tengeri Nagyhajós Bajnokság, melynek központja idén az Adriai-tenger legnagyobb szigetén lesz. Ismerjük meg most Cres szigetét és Cres városát, ahol a verseny báziskikötője (ACI marina Cres) van.

Cres, a sziget

Az Adriai-tenger legnagyobb szigete a Kvarner-öbölben található, területe 405,70 km² és teljes partszakaszának hossza 248 km. Cres Horvátország Primorsko-Goranska megyéjében van, a sziget legmagasabb csúcsa a 648 méter magas Gorice. A mai horvát szigetet már a görögök is ismerték, az Isztriához legközelebb eső szigetnek a történelem során komoly stratégiai szerepe volt. Cres és Lošinj egységét a rómaiak szűntették meg, amikor kiásták Osornál az Osori-csatornát, így vált szét két különálló szigetté. Cres jelenleg leggyorsabban Krkről komppal érhető el. Cres természeti érdekessége az itt található édesvizű Vrana-tó és a Vransko-jezero édesvizű karszttó, melynek feneke 68 méterrel fekszik a tengerszint alatt és ez táplálja a földalatti karsztvizeket is. Uralkodó szele az őszi időszaktól a bóra. Három nagyobb városa Cres, Beli és Osor.

Cres, a város

A vitorlázók körében is közkedvelt szigeten 3200 fő él, ebből 1800-an Cres városában, ami máig megőrizte középkori hangulatát. Az öbölben lévő ACI kikötőből nyílik a település régi városkapuja. A kikötőben található 15. századi gabonaraktár (fontik) épülete ma már szállodaként működik. A 16. században épült Városházát elhagyva érhető el a 200 m hosszú városfal.

Fotók Cres-ről   >>>

ACI marina Cres

A sziget védett, nyugati oldalán lévő öbölben épült meg a 473 férőhelyes kikötő, mely az év minden napján működik. Pontos címe: 51557 Cres, Jadranska obala 22; GPS koordináta: 44°57’ N 14°24’ E; az engedélyezett maximális merülés 4 méter. Elérhető szolgáltatások: wc, zuhanyzó, műhely, benzinkút, áram- és vízcsatlakozás, mosoda, parkoló, élelmiszerbolt, étterem, és kávézó.

ACI marina Cres kapcsolat:

Telefon: +385(0)51 571 622

Telefax: +385(0)51 571 12

Web: www.aci-club.hr

E-mai:l [email protected]

Bóra

Az MTNB egyik legnagyobb ellensége a bóra lehet. Az észak-északkelet, északkelet vagy kelet-északkeleti irányból fújó igen erős szél hírtelen törhet a vitorlázókra. A szárazföld felől a partvidék felé fújó rendkívül erős szél kialkulásának oka a hóval takart hegyvidék és az Adriai tenger meleg medencéje közötti hőmérsékleti különbség. Hatása Trieszt-Albánia között az egész partvidékre kiterjed, de erősségéből Lessina vidékén már sokat veszít. A téli félévben néha heteken át tombol Fiume, Zengg és Trieszt környékén. A legkeményebb bórák a Kvarnergg területén, a Velebiti-csatornában, Šibenik és Split partjainál, a Pelješacnál és Dubrovniknál fordulnak elő. A közelmúltban mért legnagyobb szélsebességet Makarskánál jegyezték föl, 1996. január 26-án 250,2 km/órával tombolt. Esetenként a porzó vízcseppek ködként (fumarea spalmeggio) borítják a vizet, ekkor a tengeren tartózkodni nem tanácsos. A bóra erelyét tapasztalhatjuk a szigetvilágban is. A földterületek part felőli oldalán szinte nincs növényzet, csak a nyugati felén találunk zöld területeket. A bóra időjárás hosszabb és mélyebb apályt, rövidebb és kevésbé magas dagályt okoz. A bórának vannak előjelei: a magas hegyek csúcsain kialakuló ún. "felhősapkák", valamint az északkeleti láthatáron a tenger felülete csipkéződik. A hajósoknak bóra esetén a lehető leghamarabb el kell érni a legközelebb lévő biztonságos, szélvédett kikötőt, ezek a kikötők a szigetek nyugati oldalában találhatóak.

Magyar Tengeri Nagyhajós Bajnokság, korábbi hírek   >>>

snewisport